Igen,tudom nagyon aranyos vagyok!! Hozok nektek verset,de nem tudom miért. Oké lehet szidni, hajrá! Csak ha szidsz akkor el is mehetsz,mert senki nem kéri,hogy olvasd. Nem láncollak le ide meg semmi. Szóval ha tényleg jelent BÁRMIT,hogy írok akkor askon kérdezz!! Tujátok,nekem se kötelező írni,csak örülök,hogy valakit érdekel a versem. Oké nem vagyok valami tehetséges,de lehet, hogy más oldalon jobban értékelnék. És gondolj bele, ha te is írnál verset neked is JÓL ESNE ha kapnál visszajelzést,szóval csak annyit kérek,hogy askon jelezz!! Nem kell névvel írnod, ha nem szeretnél. Egy: " Jól írsz, így tovább. Csá" féle is megteszi. Nagyon jól esne,nem is tudod/tudjátok elképzelni mennyire. Tényleg nagyon sok mindenen mentem keresztül, és ez szinte az életet jelentené nekem. Oké,nem írok tovább,remélem örültök,hogy ILYEN KEDVES VAGYOK!!
Ne hagyj egyedül
Reménytelenül.
A haragodon kerekedj felül,
Amíg a dejedben a nyugalom szét nem terül.
Ne menj el,
S soha ne feledj el.
Az álmokkal ne hagyj fel
A megfelelő ember a jó irányba terel.
Csodát látni,
Jobb emberré válni
Boldogságról álmodozni
S ezt megvalósítani.
Primitívek az emberek
Önmagukról megfeledkeznek.
De hibákat ők is elkövetnek
Reménytelenül szeretnek.
A szeme,
Csodálatos, mint a lelke.
A szíve,
Mindent megadnék érte.
Mindenkinél van jobb,
Vagy szebb/helyesebb,
Akár okosabb
De a belső a legfontosabb.
A szája,
A tiédet hívogatva várja.
De rájössz ha lenne alkalma
Teljesen kicsinálna.
A rombolás labdája
A szived hangja
A penge segítséget nyújtana
S a véred folyna.
Szükségem van a halálra
Az életben csak szenvedés várna.
Ahogy a penge belevágna a húsomba
S vér csorogna a lábamra.
A kötél a nyakadon
A kezed szabadon
Vágások a karodon
A könnyek végigfolynak az arcodon.
Tudom,hogy már nagyon untok és idegesítő vagyok. De askon legalább egy kicsi,rövid visszajelzést szeretnék. Komolyan szeretném! Te is szeretnéd,hogy hozzam hamar a verset én pedig visszajelzést szeretnék. Szóval ha kapok visszajelzést köszönöm, és sajnálom,hogy most ez csak 10 versszak lett. Sziasztok!