Annyira undorító,
Hogy az már fel sem fogható.
Minden gondot elmulaszt az altató
S az életed a kezedben tartható.
Szükségem van rád,
De kibírom nélküled
Ha a szívem bántod,
Nem akarom, hogy az életem tönkre tedd!
Hunyd le a szemed,
Fogd meg a kezem.
Felejtsd el minden gondod
Előtted nyitva a szívem.
Darabokra esek,
Egyszerűen széthullok
Csak vége lesz mindennek
Üresen meghalok.
A boldogság titka,
Ami elég ritka
S mindenkinek az álma,
De sajnos az öncsonkítás a támasza.
Érzések,
Amik semmit se érnek
Semmi jelentősége a vérnek
Amig az életnek véget nem vetnek.
Félelem,
Ebből lett elegem
Feladom a küzdelmem
Mert egyszerűen végem.
Jól vagyok,
Egyedül maradok
Az érzéseimmmel el szaladok
Bizonytalanul összezavarodok.
Macklemore,
Csak nézz előre
Rosszat ne vegyél szívre
Koncentrálj az éneklésre.
Gyenge vagyok
Ebből semmit se tagadok.
Egyszer meghalok
S néha nehezek a napok.
Elvesztem,
Nekem is megvan a keresztem.
Sokszor elestem
Most önmagamat kerestem.
One Direction
Az álmom
Egyszer valóra váltom
Már előre várom.
Mindannyitan emberek vagyunk
Sok mindent megbánunk.
A boldogságtól elszállunk
Lehetetlen álmoktól megválunk.
Szemünkkel látunk
Szánkkal sokszor kiabálunk
Hangokat a szívünkbe zárunk
Lehetetleneket elvárunk.
Soha fel ne adjuk?
És ha már feladtuk,
Mindenről lemondtunk
S túlságosan elfáradtunk.
A gondokat félretesszük
Magunkkal meg nem elégedünk
A tartásunkból felengedünk
Az életben megsérülünk.
Depresszió
Mindenkinek mást jelent ez a szó.
Könnyen padlóra kerülök, mint a dominó
De ezen nem segít a nyugtató.
Azt mondom jól vagyok,
Közben belűl széthasadok
Csak nyugalmat akarok
De ettől teljesen eltávolodok.
Kamu emberek,
Hazug barátok.
Igazságtalan életek
De ezt a sorsot kaptátok.
Félünk,
Nem, inkább rettegünk
Higyjük el, hogy sokat érünk
S más szemébe nézzünk.
Hunyd be a szemed,
A külvilágot kizárd
Az illatát érezd
Nyújtsd ki a kezed.
Tudd, csak az számit te mit gondolsz
Mást úgy se érdekelsz.
Magadban kevesebbet csalódsz,
A zenére feloldódsz.
A rappnek élsz,
Miatta reggel felkelsz.
Miközben hallgatod valakire gondolsz,
Akit egykor szerettél, de már utálsz.
Az érzelmeid kettészednek
Már mások véleményei nem érdekelnek
A sorok magukért beszélnek
Remélem rímelnek.
Belül szétesek,
Nagyon sokat félek.
Már egy ideje idegenként élek
De a múltba vissza már soha nem nézek.
Kamu emberek,
Hazug szavak.
Mindenkit átvernek,
Ha tudnak bántanak.
Amikor rájövünk
Már nem álmodunk.
S a csodákra várunk
Másokat már utálunk.
Az állítólagos "igaz szerelmek",
Nem mások, mint hazug szavak
A szomorú emberek nevetnek
De már egymáson átlátnak.
Kisírt szemek,
Elveszett lelkek
Összetőrt szívek
Ezek előbb-utóbb depressziósok lesznek.
Nem nézek többé rád
Tudom,minden szavad
Kamu volt ami elhagyta a szád,
Tiszta szívből soha semmilyen érzelmed nem adnád.
Már minden csak megszokás
Túl sok már a forágs
Mindenért jön a fejmosás
Soha semmi nem volt csodás.
Mindannyian állarcot hordunk
Egyszer mindent megbánunk.
Magunkat egy kőfal mögé zárunk
A végtelenségig a megmentőnkre várunk.
Úgy ahogy vagy Szeretlek,
Rajtad soha nem változtatok.
A kitartásod amit csodálok,
A szivedet amit Imádok.
Érted mindent kiállok,
Tudom nagyon sokat hibázok,
De rád mindig vigyázok
S neked minden jót kívánok.