Van amikor magunkba nézünk,

S a hibát felismerjük.

A rosszat elismerjük,

S az embereket félreismerjük.

 

A vihar elmúlik, 

De az irányítás a kezedből kicsúszik.

Körülötted a világ megszűnik,

Ha nem csinálsz semmit az életed apránként széthullik.

 

Önzetlenül szeretlek,

Érte semmit nem kérek. 

De rájuk felnézek,

Segítséget nem várok.

 

Tudom sokat hibázok,

Ilyet senkit nem kívánok. 

Másokat nem bírálok,

DE a NYÁR kezdődik, amit IMÁDOK.

 

Amikor nem tudod kifejezni magad, 

Ragadd meg a tollad.

Írd ki magad,

Amit költesz legjobb ha szereted.

 

Az emberek félnek,

Hogy elfelednek.

De a halálunkig reméljük,

Sokáig emlékeznek.

 

 

 

Kritika, 

Amin változtat a mimika.

Van bennünk hiba, 

Soha semmi nem sima.

 

 

 

Az idő elröpül, 

A pillanat elmúl.

A sorunk vissza nem fordul,

S bízunk, hogy az életünk szét nem omlik.

 

 

Előrevisznek az életcéljaid,

De ne állítson meg a büszkeséged.

Mindenkiben éljen az emléked,

Ne rontsd el a jövőd.

 

Egyedül, 

A titok előbb-utóbb kiderül.

Minden lehetőség felmerül,

A barát elkerül.

 

Jövőnket építjük,

Tudásunkat fejlesszük.

Szívünket növesszük,

A hibákat halmozzuk.

 

 

 

Oldal: Hermana
Saját Versek:3 - © 2008 - 2024 - minden-alkalomra-versek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat