/Sorry,hogy ilyen sokáig nem voltam... SULIo.o" De remélem nem okoztam csalódást!:) Megírtam még két ilyen "vers" félét.. nemsokára azokat is hozom. I love you so much♥ /
Nagy levegőt veszek
S a vízbe süllyedek.
Az érzések kettétépnek
De kimutatni félek.
Az élet igazságtalan
De senki se hibátlan.
Az érzelem vitathatatlan
Néha irányíthatatlan.
Őrült vagyok,
S néha irányíthatatlanná válok.
A boldogságtól elszállok
Az élettől már nem sok jót várok.
Sokat álmodozok
De már semmit nem várok.
Egyhelyben tehetetlenül állok
S harcokat vívok.
Magammal nem mindig bírok
Lehet sírok
De az életben sokat szívok
Az biztos,hogy önmagamból írok.
Mindig önmagad maradj,
Ketté ne szakadj
A bajtól el ne szaladj
A korral haladj.
Ne félj változni,
Se szeretni.
Mások miatt nem kell magad emészteni
A hegeket nem lehet mindig elrejteni.
Előbb-utóbb robbanunk,
A boldogságtól elfordulunk.
Nem minden fájdalmat bírunk
Még akkor se ha sírunk.
Az öngyilkosság gyávaság?
Segít a társaság
Az ártatlanság
Csak egy nagy hazugság.
Nagyon számít a jövő
Energia töltő
Az arcod feltűnő
Egyáltalán nem menő.
Kamu barátok
Igaz harcok.
Álmok,
Amiket a szívembe zárok.
Tökéletességre törekszünk,
Napról, napra öregszünk.
Olyan az életünk
Ahol tehetetlenül vergődünk.
Kirekesztve élünk
A fájdalomtól félünk
Az egésztől összetörünk
A szeretteinkért ölünk.
A rosszat észrevesszük,
Saját magunkat börtönéből a kiutat keressük.
Önmagunkat nem szeretjük
A pillanatot sose feledjük.
Nem érdekel aki utál
Jobb lenne ha előlem elfutnál
A csodára ne várnál
Inkább a boldogságtól szárnyalnál.
Az élet,
Ami állítólag éltet
Bárki meg sérthet
Még akkor is látod a szépet?
Le zárod a múltat,
S létrehozod az újat.
Hátba szúrhat,
Csak akkor el is bújhat.
Mindenki sérülhet,
De nem biztos,hogy fel is épülhet
A csúcson is megszédülhet
S a végén veszteség meg is térülhet.
A romlott életünk
A méregünk.
Az ürességtől félhetünk
Ha kezdünk, célokat elérhetünk.