Ha nem marad más, csak a remény,
Az is lehet fölény.
Meg ragadja a kezed a fény, 
Kihúz, s nem lesz többet örvény.

A reményből áll az életünk,
Mellette félünk
A problémákról nem beszélünk
De segítséget se kérünk.

Követünk el hibákat,
De ez megváltoztat
Elveszíthetünk bárkit
Akkor már semmi nem számít.

Számunkra a jelentéktelen pillanatok
Épp a legfontosabbak.
A kimondott szavak,
Most már nincs jelentésük.

A legnagyobb sötétségben,
Felragyok a szeretet a szívünkben.
Mindig van valami szép az életünkben,
Sokszor a hit a reménységünk.

Hiszenm, hogy egyszer minden jóra fordul.
Még akkor is ha minden felborul.
S az arcunkra mosoly derül,
És a jókedv máris előtérbe kerül.

Nézz rám és úgy mondd,hogy már nem szeretsz,
És hamar elfeledsz. 
Nézz rám utoljára utána mehetsz,
Remélem ezek után te is a szívedben mindent elrejtesz.

Uralkodik rajtam a magány, 
Élet s halál ebben nem egyezik az arány.
Az a baj,hogy től sok az arány, 
Első, sajnos az ármány.

Mindig emlékezünk a kedves szókra,
Ölelésekre
Megnyugtató személyekre,
S az emlékekre.

Egyszer örökre elköszönünk,
De akkor kijelenthetjük, hogy éltünk.
A fontos hangok mindig felcsendülnek,
S egy idő után azokat elengedjük.

Csodás élmények,
Lenyűgöző emberek. 
Fantasztikus napok
És elképesztő életek vannak.

Ha valamiben igazán hiszünk
Az olyan dolgokat elérünk.
Más árnyékában élünk, 
Csak félünk.

Sokat hibázunk,
De felállunk.
Ugyan-úgy, ahogy padlóra kerültünk,
Lassan, de jól leszünk.

Mindannyian érzünk,
Csak a múlban létezünk.
Ha erősek vagyunk,
Mindenen túl lépünk.

 

Másokat irigyelünk,
Amikor igazából annyi az egész, hogy magunkba nézzünk.
Csak sajnos magunkból nem kérünk,
Pedig sokat érünk.

 

Oldal: ~Remény!~
Saját Versek:3 - © 2008 - 2024 - minden-alkalomra-versek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat