Egy jobb életről álmodozunk
De csakagunkkal játszunk
Önmagunknak hazudunk
Magányt létrehozunk.
A tükör előtt állnuk
És elborzadunk.
A szemünkben látszik a változásunk
S a padlón vagyunk.
Éljünk a mának
Csodáljuk a szépségét a tájnak.
Mindenkire valahol várnak
A szavak igenis fájnak.
Minden lány a maga módján szép
Nem az a fontos,hogy mások mit gondolnak, mert az csak egy kép.
A szív nem mindig ép
Az érzés széttép.
Az igazi éned benned lapul
A szíved ejtette rabul
Ha kinézel az ablakon, akkor fantasztikus látvány ami eléd tárul
A természet visszabámul.
Barátság,
Amit megkérdőjelez a távolság.
Tehetség
Amire képes az emberiség.
A dallam megszólít
Megnyugtat,ha valaki kiborít.
A fájdalom segít
A bajoktól megmenekít.
Egy dalszöveg nem mindig segít
Embereket nem helyettesít
Van,hogy teljesen körbekerít
S erőt merít.
Egy elképesztő hang sziveket megdobogtat
Arcokat mosolyogtat.
Egy apró szó is megváltoztat
A hibáinkért önmagunkon kívűl senki nem változtat.
Egy maszkot hordunk,
Hogy megfeleljünk
Önmagunkért harcolunk,
A depresszióból kitörjünk.
Kétszínű világban
Bízni nem lehet senkiben
Elvesztünk a saját börtönünkben
Mindig tökéletlenséget keresünk magunkban.
Ne félj,
Most kezdődik igazán az élet.
Többet ne sérülj
Mindig van legalább egy igaz barát.
Mindig legyen hitünk
Akkor legmerészebb álmokat is valóraválthatunk.
Mindenhol szépet keresünk
S az álmokért harcoljunk.
Egy napon
Minden álmom valóra váltom.
Belépek azon az ajtón n
S minden erőm beleadom.
Az önpusztítás
Is egy magoldás
A hibák alól nem feloldás
Segít a kitartás.
Van,hogy egy nap jobb
Vagy rosszabb
S az egész egyedül hosszabb
Az így néha komorabb.
Még szeretlek,
Soha el nem feledlek.
Rád neheztelek
Szívemből soha el nem vesznek.
A sírás
Nem megoldás
A gondok elől se feloldás
Megengedetnél több elvárás.
A pillanatot éld át,
Akit engedsz belédlát.
A fájdalom szétránt
Félsz, hogy mindenki bánt.
Senki se tökéletes
De lehet önérzetes
Az életre képes
Nem mindig tudjuk mi a helyes.
Amíg vársz a tökéletes napra
Szökséged lesz igaz hű barátra
S a szép szavakra
Akkor már nem emlékszel a haragra.
Egyszer bizony rájövünk
S végleg helyre jövünk
Vagy mégjobban összetörünk
A végére úgyis végünk.
Olyan vagyok, mint egy penge
Néha túl gynge
Az életünk története
Az öröm széttépne.
Ez a valóság nem tündérmese
A boldogságunk kezdete.
Mindenkinek más a nézete
S megvan a végzete.
Utálat jele,
A halál kezdete
Nem kell többet a szeretete
Rád máshogy is nézhetne.
A földbe taposhatsz
De akkor támadok amikor rám nem számítasz
Összezúzhatsz
Ezzel viszont erőt nyújtasz.
Maradj erős,
Semmitől nem félős.
Sok volt a sérülés
Mindentől védekezés.
Amikor sírok,
Legtöbbször magamból mindent kiírok.
Sok energiával bírok
Boldogságot kívánok.
Kövesd az álmaidat
Használd a szárnyaidat
Teljesítsd a vágyaidat
Ne rejtsd el az érzéseidet.
Ne hasonlíts másokra
Néha hallgass magadra
Szükséged van a depresszióra,
Hogy rátalálj a boldogságra.
/Mégegyszer bocsánatot szeretnék kérni! Mint tudjátok nem sokára suli, ezért nagy valószínűséggel nem fogom hamar hozni. Még azt tervezem, ha megtudom írni a következőt felrakom és nyárra ennyi. Sietni fogok vele, ahogy tudok. De örülök ha benézel és érdekel a versem. Szeretlek Titeket♥ Askon is nyugodtan kérdezhettek, vagy esetlek Tumblr-t megnézhetitek. Sziasztok!^^/